1. Kockázatkezelési tevékenység szervezeti oldala
A Társaság kockázatkezelésre vonatkozóan a jogszabályban, valamint belső szabályzataiban meghatározott kötelezettségeinek való megfelelés érdekében az alábbi belső szervezeti felépítést honosította meg:
- belső ellenőrzés
- megfelelési vezető által végzett ellenőrzés
- kockázatkezelésért felelős személy által végzett ellenőrzés
Belső ellenőr feladata:
- a Társaság és az ügyfelek eszközeinek védelme;
- a Társaságra vonatkozó jogszabályokban, külső és belső szabályzatokban foglalt előírások betartásának ellenőrzése, az előírásoktól való eltérések feltárása, jelentése, továbbá szükség esetén javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására;
- a belső ellenőrzésre javasolt témák listájának, az éves ellenőrzési tervnek az elkészítése és a vezérigazgató elé terjesztése minden év január 15-ig;
- a vezérigazgató által elfogadott ellenőrzési tervben vázolt feladatok határidőre történő elkészítése, jegyzőkönyv átadása az FB és a vezérigazgató számára;
- az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatos, az FB vagy a vezérigazgató által esetlegesen elrendelt utóvizsgálatok elvégzése, jelentések elkészítése;
- az FB vagy a vezérigazgató által az ellenőrzési tervhez kapcsolódóan, vagy attól függetlenül célvizsgálat jelleggel felkért rendkívüli és azonnali vizsgálat elvégzése;
- a vezérigazgató által elfogadott feladatterv ütemezése, a témánkénti részletes vizsgálati program kidolgozása a Bszt., a hatályos adótörvények, tőzsdei- és KELER- szabályzatok, belső szabályzatok és utasítások figyelembe vételével;
- a vizsgálati programnak megfelelő ellenőrzések elvégzése, a tapasztalatok írásos összefoglalása, javaslatok megfogalmazása a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
- a törvényekben, rendeletekben előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, azok figyelemmel kísérése (PSZÁF, BÉT, MNB, BEVA, KELER);
- az ügyfél-azonosítás, a megbízások felvételének és teljesítése szabályosságának ellenőrzése;
- brókeri jutalék elszámolások, készletek, limitek ellenőrzése;
- leltárellenőrzés: ügyfél/saját számla készletének ellenőrzése, értéktárak szerinti megfeleltetés;
- betekintési joga van a részterületen dolgozók munkájába az adott terület vezetőin keresztül, illetve közvetlenül az ott dolgozókkal is kapcsolatot tart;
- a Társaság szabályos ügyvitelének biztosítása érdekében ellenőrzési joga van bármely dokumentációval, szerződéssel, nyilvántartások áttekintésével kapcsolatban;
- a munkája során tudomására jutott értékpapír- és üzleti titoknak minősülő információkat köteles megőrizni;
- tevékenysége kiterjed a belső szabályzatokban rögzített előírások megtartásának ellenőrzésére, valamint a Társaság törvényességi, áttekinthetőségi és célszerűségi szempontból történő vizsgálatára átfogó és célvizsgálatok keretei között;
A belső ellenőr munkáját a Felügyelő Bizottság irányítja, feladatait közvetlenül a vezérigazgatótól kapja.
Megfelelési vezető feladata:
- közreműködik a Társaság belső szabályzatainak kialakításában, és folyamatos aktualizálásában;
- folyamatos ellenőrzi a Társaság belső szabályzatainak a jogszabályi és felügyeleti szervek követelményeinek való megfelelését;
- biztosítja, hogy a Társaság mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatokban foglaltak összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel;
- folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülését, amelyek célja, hogy a Társaság a Bszt-ben és a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltaknak történő megfelelésben esetleg tapasztalható hiányosságait feltárják;
- folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a Társaság által a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseit;
- tanácsaival és közreműködésével segíti a Társaság azon alkalmazottait, akik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésében vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásában részt vesznek;
- a jogszabályokban és a belső szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a vezérigazgató részére;
- kezeli az érdekkonfliktusokat;
- a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységek elkülönítése, a piaci visszaélések (bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolás), a csalások, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, az ügyfelekkel való tisztességes bánásmód, továbbá az ügyfeleknek nyújtott tanácsadási tevékenység korrektségének biztosítása;
- betekintési joga van a részterületen dolgozók munkájába az adott terület vezetőin keresztül, illetve közvetlenül az ott dolgozókkal is kapcsolatot tart;
- a Társaság szabályos ügyvitelének biztosítása érdekében ellenőrzési joga van bármely dokumentációval, szerződéssel, nyilvántartások áttekintésével kapcsolatban;
- a munkája során tudomására jutott értékpapír- és üzleti titoknak minősülő információkat köteles megőrizni.
Kockázatkezelés feladata:
- A kockázatkezelés feladata a Társaság mindenkor hatályos Kockázatkezelési szabályzatában foglaltak betartása és betartatása. A tevékenység ellátásával kapcsolatos mindennapi teendőket a Társaság vonatkozó szabályzata tartalmazza
- Kiemelt hangsúllyal ügyel az Ügyviteli eljárásban és a Társaság Üzletszabályzatában valamint egyéb szabályzataiban foglalt, reá vonatkozó rendelkezések betartására
- A közvetlen munkakörnyezetében felel a bizonylati fegyelem és az Iratkezelési szabályzat betartásáért
- minden jellegű üzemeltetési és üzleti kockázat figyelése, mérése
- a belső információ áramlásból eredő kockázatok feltárása
- üzleti területek hatékonyságának, eredményességének mérése
- a vezetői információs rendszer által átadott adatok elemzése
- likviditási terv készítése, betartásának ellenőrzése
- minden olyan feladat ellátása, amit a vezérigazgató a hatáskörébe utal.
2. Kockázatmérési módszerek
A Társaság a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletnek megfelelőn rendszeresen felméri és értékeli a kereskedési könyvében szereplő kockázatokat, figyelemmel kíséri az egyes kockázatokhoz tartozó tőkekövetelményt, valamint annak rendelkezésre állását. A kereskedési könyv célja az, hogy a Társaság napi szinten tájékozódhassanak a Társaság által vállalt kockázatokról, és ezáltal biztosítani tudja a megbízható működést és a folyamatos fizetőképességet. Ezen feladatát a kereskedési könyv úgy látja el, hogy a Társaság nyilvántartási rendszerében a felelős vezetők és szervezeti egységek naponként nyilvántartják és értékelik a piaci kockázatoknak kitett pozíciókat és meghatározzák ezek tőkekövetelményét.
A kereskedési könyv részét képezi
- a pénzügyi eszközök olyan pozíciói szerepelhetnek, amelyeket a Társaság rövidtávú nyereség realizálása, vagy likviditási illetve kockázatkezelési cél érdekében szerzett meg, valamint ezeknek a pozícióknak a fedezeti pozíciói,
- valamennyi bizományosi szerződésből származó kockázat, függetlenül a keletkezés időpontjától mindaddig, amíg a kockázat meg nem szűnik, vagy a számviteli politikában meghatározottak szerint a követelés leírásra nem kerül,
- valamennyi, a Társaság által az értékpapír-kereskedelemmel kapcsolatosan elhelyezett letét,
- a repó és az értékpapír kölcsönadási ügyletekből származó kockázatvállalások, amennyiben az alapul szolgáló eszközt a kereskedési könyvben tartja nyilván a Társaság.
A kereskedési könyvből vagy kereskedési könyvbe való átsorolásról a back office vezető a kockázatkezelővel egyeztetve dönt.
Átsorolás esetei lehetnek:
- eredetileg forgatási célból vásárolt értékpapírt később hosszú távra, nem árfolyamnyereség realizálása érdekében megtartanak,
- pénzügyi eszközt mégsem hosszú távon akarnak tartani,
- forgatási célú értékpapír illikviddé válik a piacon, emiatt az értékesítés bizonytalanná válik.
Amennyiben nem a fenti jellegű átsorolásról van szó, az átsoroláshoz ki kell kérni a vezérigazgató és a gazdasági igazgató véleményét is.
A Társaság a kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatoknak való megfelelése elősegítése érdekében az alábbi informatikai rendszereket alkalmazza:
Clavis Integrált Számlavezető és Pozíció Nyilvántartó Analitikus rendszer
A Társaság konszolidált tőkekövetelmény számítást nem végez, mivel nincs irányító hitelintézeti státusza, ennek megfelelően ilyen címen külön felelőst nem nevez ki, illetve szabályokat nem készít.
A Társaság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyéhez kötött belső modelleket a kereskedési könyvi kockázatainak kiszámítására nem alkalmaz.
Amennyiben a kereskedési könyvi kockázatok tőkekövetelménye a szavatoló tőke 90%-át eléri, a kockázatkezelőnek értesítenie kell az elnök vezérigazgatót, aki a pozíciók elemzése után dönt a további teendőkről, amik többek között a következők lehetnek:
- pozíciók lezárása
- többlet tőke biztosítása
A tőkekövetelménynek való nem megfelelés okáról és a helyzetért felelős személyekről a problémák jelentkezését követő 2 napon belül a kockázatkezelőnek jelentést kell készíteni, ami alapján az vezérigazgató intézkedési tervet dolgoz ki, és azt a Felügyelő Bizottság elé terjeszteni.
3. Kockázati típusok
3.1. Egyedi és általános kockázat
A pozíciókockázat meghatározásánál a kötvények, részvények és egyéb értékpapírok pozíciót kell figyelembe venni, ideértve a határidős ügyletek alapjául szolgáló értékpapírok pozícióit is.
A pozíciókockázat tőkekövetelményének megállapításánál a kötvény, részvény és ezek származékainak piaci kockázata általános és egyedi kockázatra kerül felosztásra.
A repó ügylet során átruházott értékpapírokat, illetve az értékpapír-kölcsönzés során kölcsönbe adott értékpapírokat a tőkekövetelmény számítása során az értékpapír átruházójának, illetve kölcsönbe adójának kell figyelembe vennie.
3.2. Partnerkockázat
A partnerkockázatok között a Társaság a nyitva szállításokból, az elhelyezett letétekből, a késedelmes teljesítésből, bizományosi ügyletekből, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből, a tőzsdén kívüli határidős értékpapír ügyletekből származó partnerkockázatokat, valamint a kereskedési könyvbe tartozó egyéb partnerkockázatokat veszi figyelembe. A Társaság az ügyletekhez kapcsolódó díj és jutalékkövetelésekkel kapcsolatosan külön tőkekövetelményt nem állít fel, ezek az ügyfélszámlán esedékességkor terhelődnek.
A Társaság a származtatott index ügyletek tőkekövetelményét a 244/2000-es Kormányrendelet 21. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott módszerrel számítja ki.
A szabványosított határidős tőzsdei kereskedéshez minden egyes kontraktus-pozíció megnyitására adott megbízása teljesítésének feltétele, hogy az alapbiztosítékot az ügyfél a Társaságnál letegye, ami óvadéki fedezetül szolgál az ügyfél nyitott pozíciói után naponta a KELER Zrt. által számított árkülönbözeteknek (tényleges kötési ár és a napi elszámolóár különbségének) az árkülönbözeti letét (változó letét) által esetlegesen nem fedezett fizetési kötelezettségéből eredő teljesítésére. Az alapbiztosíték vagy pénz, vagy a KELER Zrt. által beszámított állampapír lehet.
Árkülönbözeti biztosíték az ügyfél nyitott pozícióinak vételi és/vagy eladási árai (kötésárai) és a KELER Zrt. által számított napi elszámolóárak közti negatív különbözet (árkülönbözet) fedezésére szolgáló óvadék, amiből az ügyfél nyitott pozícióinak esetleges veszteségét finanszírozza. A változó letét mértékét a Társaság az általa előírt alapbiztosíték díjszabályzatban közzétett szorzataként (=határérték) határozza meg, ami visszamenőleges hatályú, tehát a már megkötött, de még le nem zárt, be nem fejezett ügyletekre is alkalmazandó.
Az ügyfél a KELER Zrt. elszámolóárainak változását követve folyamatosan köteles eleget tenni a nyitott pozícióit terhelő fedezetképzési kötelezettségnek a Társaság által előírt határérték mértékig.
Amennyiben ügyfél nettó fedezettsége - a tárgynapi zárást követő alapletét igényével és árkülönbözet változás számításával - negatív, úgy a Társaság felszólítja az ügyfelet, hogy a pótlólagos árkülönbözet fedezetet a tárgynapot követő tőzsdenap 10.00 órájáig, mint értéknapig biztosítsa. A Társaság az ügyfél egyes nyitott pozícióinak napi árkülönbözeteiből adódó nyereségét óvadékként a veszteséges nyitott pozíciók változó letét szükségletének kielégítésére használhatja.
Opciós ügylet esetében a Társaság a nyitott pozíciókat a piaci árfolyamok alapján folyamatosan értékeli, és kiszámítja a kötési (nyitási) árfolyam és az aktuális piaci árfolyam különbözetét. A Társaság jogosult pótlólagos pénzügyi biztosítékot kérni az ügyféltől, amennyiben a negatív árfolyam-különbözet (árfolyamveszteség) miatt a letét összege a Társaságnál a pozíciókra eredetileg elhelyezett letéti összeg 80 %-ánál kevesebb.
Amennyiben az ügyfél a fedezetek biztosítására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget a Társaság kényszerlikvidációt hajt végre.
3.3. Nagykockázat
A Társaság az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a kereskedési könyvben vállalt kockázatokat az alábbi tételek összeadásával határozza meg:
- a kibocsátó hosszú pozíciójának a rövid pozíciók fölötti többlete,
- az ügyféllel lebonyolított, illetve megkötött ügyletek, megállapodások és szerződések partnerkockázatai.
A Társaság az egy csoportba tartozó egyéni ügyfelek kockázatainak összeadásával meghatározza az ügyfélcsoport kereskedési könyv szerinti kockázatát.
Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben felmerülő kockázatokat a kereskedési könyvi és a nem kereskedési könyvi kockázatok összeadásával kell meghatározni.
A nagykockázat vállalására vonatkozó korlátok nyomon követésével, túllépésével és jelentésével kapcsolatban a felelős személy a Társaság vezérigazgatója.
3.4. Devizaárfolyam kockázat
A devizaárfolyam kockázat kiszámítása a 244/2000-es Kormányrendelet 39-41. §-aiban meghatározott módszerrel történik.
3.5. Likviditási kockázat
A kockázatkezelés naponta készít likviditási tervet, amely alapján az első számú vezető folyamatosan figyelemmel kíséri a Társaság likviditási helyzetét. Amennyiben a Társaság vagyoni helyzete a jogszabályban meghatározott mutatószámokat tekintve elégtelen, úgy a kockázatkezelés értesíti a Társaság első számú vezetőjét, aki intézkedik a jogszabályoknak megfelelő állapot helyreállítása érdekében.
Az ügyfelek fedezetségéről a back-office naponta készít kimutatást, amely alapján folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes ügyfelek, illetve ügyfélcsoportok likviditási helyzetét Amennyiben az ügyfél likviditása az ügylettel érintett elszámolóház, illetve partner befektetési vállalkozás, hitelintézet, vagy a Társaság belső szabályzatában meghatározott határérték alá csökken, úgy a Társaság felszólítja az ügyfelet a fedezet biztosítására. Ha a fedezet megfelelő biztosítására nem kerül sor, úgy a Társaság kényszerlikvidációt hajt végre.
3.6. Működési kockázat
A működési kockázat számítása a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről szóló 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti alapvető mutató módszer szerint történik.
Budapest, 2009. június 20.
Solar Capital Markets Zrt.